Otthonápolás és házi betegellátás: minden, amit tudnod kell

Miért olyan fontos és kinek van szüksége erre az ellátásra?

Ez a kérdés talán fel sem merül azokban, akik baleset vagy betegség okán már szereztek némi tapasztalatot a kórházi lábadozásról. Kórházba kerülni egyszerűen rossz, ebben mindannyian egyetérthetünk. Sőt azok sem kérdőjelezik meg az otthonápolás jelentőségét, akiknek közeli hozzátartozójuk gondozásra ill. ápolásra szorul vagy szorult valamikor a múltban. Egy magát ellátni nem képes családtag nagy lelki, fizikai és anyagi terhet ró az egész családra: ilyen helyzetben életmentő a jól szervezett, szakszerű segítség (átvitt értelemben és olykor szó szerint is). Cikkünkből azonban az is ki fog derülni, hogy valójában mindenki számára fontos, hogy az otthonápolás és a házi betegellátás, mint egészségügyi szolgáltatás, minél szélesebb körben elérhetővé váljon és színvonala folyamatosan emelkedjen. Hogyan lehet ez az ellátási forma, amely látszólag az egészségügy perifériáján jött létre, ennyire fontos mindannyiunk számára?

Ahhoz, hogy eljussunk a belátásig, meg kell ismernünk az otthonápolás lényegi vonásait, feltételeit, fajtáit ill. típusait, valamint az egész egészségügyi rendszerben elfoglalt különleges helyét. Minden fontos információt összegyűjtöttünk, amit a házi betegápolásról tudni érdemes!

Nehéz helyzet

A páciensek szempontjából otthonápolásra természetesen akkor van szükség, ha nehéz helyzetbe kerültek. Ez a nehézség rendkívül sokféle lehet. Adódhat baleset következtében, műtét okozta állapotból fakadóan, rövidebb vagy hosszabb betegségek miatt, időskori egészségromlás következményeiből, de akár értelmi vagy testi fogyatékosságból is. Mi magunk is szorulhatunk segítségre, és közeli hozzátartozóink, idős szüleink vagy nagyszüleink is válhatnak önmaguk ellátására képtelenné. Ilyen helyzetekben szakszerű segítség kell, ugyanis a megváltozott egészségügyi állapot nem puszta törődést és figyelmet igényel, hanem egészségügyileg képzett és tapasztalt kezek szakértő gondoskodását. Ezért kell orvoshoz vagy kórházba mennünk, ha baj van. Ám senki sem szereti a kórtermek hangulatát. Ha tehetjük, a legtöbben otthon lábadozunk, megszokott környezetünkben, közel a családunkhoz és távol a kórházi kockázatoktól.

Otthonápolásra ugyanis akkor kerülhet sor, ha a páciens bár kezelésre szorul, de ellátása biztonságosan megoldható kórházon kívül is. Ezzel vagy teljesen kiváltható a kórházi kezelés (egyáltalán nem kell befeküdni) vagy jelentősen lerövidíthető (a páciens hamarabb hazatérhet, a kezelési terv befejezése előtt). Persze az otthonápoláshoz gondozók és ápolók is kellenek, vagyis mobilizálható szolgáltatói kapacitásra van szükség, amely az állami ellátásban sajnos gyakran nem áll rendelkezésre kellő mértékben (erről később bővebben).

Ez a kezelési forma nem csak a betegeknek, hanem az egészségügyi rendszer egészének is jó. Ha a betegek hazatérnek, a kórházak tehermentesülnek, ez pedig felszabaduló kapacitásokat és költséghatékonyságot eredményez. Rendszerszinten a házi betegápolás egy különleges hibridellátás, ugyanis az alapellátás, a járó- és fekvőbeteg-, valamint a szociális ellátás határterületén működik. Ezért – bár mindenki számára előnyös – nehéz feladat a komplex egészségügyi ellátórendszer egészébe zökkenőmentesen beilleszteni. Pedig erre hamarosan nagyobb szükségünk lesz, mint korábban gondoltuk.

Hazai történet és várható európai trendek

A házi betegellátás története Magyarországon a hetvenes években kezdődött. Azóta szerencsére sokat fejlődött és bővült az elérhető szolgáltatások köre, de az biztosan kijelenthető, hogy a jelenlegi szinten nem rekedhetünk meg. Az Európai Unió országain belül – így természetesen Magyarországon is – drámai változások várhatók a népesség szerkezetében, különösen az idős emberek számának és arányának növekedése miatt. Az életkor előrehaladtával sokféle betegség kialakulásának gyakorisága emelkedik, ebből fakadóan nőni fog a szakellátás iránti igény. Kérdőíves felmérések eredményei szerint az emberek 69%-a szeretne otthon lábadozni még terminális betegségek esetén is, tehát nem csak a szakellátás, hanem a személyes gondoskodás iránti kereslet is tovább fog növekedni.

Várhatóan nagy szükség lesz a házi betegellátás szolgáltatásainak ágazatát erősíteni. Ez a feladat komoly össztársadalmi kihívásnak ígérkezik, ugyanis megoldásához a két nagy szakterület, az egészségügyi és a szociális ágazat alapszolgáltatásainak összehangolását kell levezényelni. Jó hír, hogy a folyamat már zajlik: a nyugat-európai államokban nem csak az állami szféra, hanem a magánszolgáltatók is egyre nagyobb számban kezelik a betegeket, és szerencsére már Magyarországon is elérhetők az olyan professzionális magánegészségügyi szolgáltatók, mint az AVIAN Care.

Gondozás és ápolás – Pontosan mit is takarnak a különböző elnevezések? (H2)

Ahhoz, hogy szükség esetén jó irányban indulhassunk el a számunkra (vagy hozzátartozónk számára) megfelelő szolgáltatás megtalálása érdekében, tudnunk kell, hogy az otthonápolás nagy gyűjtőfogalma alatt hányféle különböző ellátás létezik. Mi a különbség a szociális gondozás és a házi szakápolás között? Melyikre van szüksége az idős, de nem beteg pácienseknek? Melyiket keressük, ha beteg családtagunk állandó felügyeletet igényel, és melyiket, ha csak egy kis segítségre szorul a napi teendők elvégzésében? Ezekre a kérdésekre és még sok hasonlóra az alábbi ismertetés ad választ.

Két fő ága van az otthonápolásnak: a szociális gondozás és a házi szakápolás. Ezek a páciens állapota és szükségletei szerint különülnek el egymástól. Először tekintsük át nagyban, hogy miként ágaznak el a kezelési fajták, azután pedig ismerkedjünk meg a részletekkel:

Szociális gondozásHázi szakápolás
alapápolás és felügyelet, társaság- és segítségnyújtás.mérték szerint: napi ruitn, 4 vagy 8 órás, 24 órása páciens igényei szerint változó tartalommal (lábadozás, idős kor, tartós betegség)szakirányú terápiás specializáció (gyógytorna, fizikoterapeuta, masszázs)szakápolási specializáció (pl. infúziós terápia, sebkezelés, sztómaellátás, szondatáplálás)hospice-palliatív ellátás

A szociális gondozó többnyire segítséget és társaságot nyújt, biztosítja az alapápolást (úgymint tisztálkodás, fürdetés, öltöztetés, etetés stb.), de az orvosi kezelések végrehajtásában csak felületesen vesz részt: például segít a gyógyszerszedésben, de nem köt be infúziót vagy nem kötözi át a komolyabb műtéti sebeket. A szociális gondozónak csupán alapszintű egészségügyi képesítéssel kell rendelkeznie, emellett sokkal inkább a hétköznapi teendőkben való jártasságával, valódi jelenlétével és figyelmességével segít a rábízott (leginkább idős) betegeken. A páciens szükségleteitől függően előfordul, hogy naponta csak rövid látogatásokat tesz (például kicsit besegít a házimunkában, bevásárol, főz, beszélget), ám adott esetben be is költözhet a beteghez, aki állandó felügyeletre szorul. E két véglet között pedig természetesen szükség szerint napi négy, hat, nyolc vagy tizenkét órában is igénybe vehetjük a szociális gondozó szolgáltatását. Általában a páciens családtagjaival megosztva és velük együttműködve végzi munkáját, így nem ritka, hogy valódi emberi kapcsolat alakul ki közte, a beteg és a család között.

A házi szakápolást végző ápoló komoly egészségügyi szaktudással és tapasztalattal van felvértezve, ugyanis ő már részt vesz a kezelési tervek létrehozásában, valamint nagyrészt felel is ezek végrehajtásáért. Tehát házi szakápolót akkor keressünk, ha a betegnek nem pusztán gondoskodásra van szüksége, hanem orvosi kezelésre, vagyis legalább eggyel magasabb szintű egészségügyi ellátásra. Ez az ellátás természetesen nagyon sokféle lehet attól függően, hogy mi a kezelendő betegség, mi okozta az egészségromlást. (A kezelések főbb típusáról lásd fentebb a táblázatot.) Hogy pontosan milyen ellátásban kell részesíteni a pácienst, az orvosi rendelkezések határozzák meg, ezek végrehajtásának részleteiről mindig konzultálni kell az orvosokkal és a választott szolgáltatóval egyaránt.

Mi az a hospice-palliatív ellátás?
A palliatív ellátás aktív, holisztikus szemléletű ellátás, amely életkorra való tekintet nélkül megillet minden súlyos állapotban levő, szenvedő beteget és különösképpen az életük végéhez közeledőket. A súlyos betegség olyan állapot, amely nagy halálozási kockázattal jár, negatívan befolyásolja az életminőséget és a mindennapi életet és/vagy megterhelő tünetekkel, kezelésekkel vagy gondozói stresszel jár.
Hazánkban is egyre többen szeretnék, hogy haláluk pillanatában ne egy idegen kórteremben feküdjenek, hanem otthon, saját környezetükben lehessenek. Ezt a teljességgel méltányolható igényt elégíti ki a hospice-palliatív ellátás.
Fontos megjegyezni, hogy a fent bemutatott gondozási és ápolási formákat a leggyakrabban egymással kombinálva veszik igénybe. Ehhez az igényhez természetesn igazodnak az egészségügyi szolgáltatók is: egyre gyakoribb az ún. integrált (vagyis kevert típusú) home care ellátás. Ez talán nem is meglepő, hiszen gondoljuk el, hogy egy mozgásképtelen vagy mozgásában jelentősen korlátozott beteg, aki ugyanakkor például infúziózásra és sebkötözésre is szorul, természetesen ugyanúgy igényli a napi gondozást és a szakápolást is.

Előnyök és hátrányok

E komplex ellátásformának számos előnye van, hátrányokról pedig csak zárójelesen beszélhetünk. Nézzük először ezeket a hátrányokat (amelyek inkább csak megoldandó nehézségek), majd pedig tekintsük át az otthonápolás előnyeinek széles tárházát.

Hátrányok

  1. A házi betegápolás korlátozott esetekben alkalmazható.

Állapot: egyrészt az egészségügyi állapotunk függvénye, hogy hazaengednek-e a kórházból. Természetesen vannak olyan súlyos helyzetek, amikor a beteget csak a kórházi körülmények között, az ottani felszereltség és személyzet közvetlen közelségében lehet biztonságosan kezelni – ilyenkor nem jöhet szóba az otthonápolás.

Szolgáltatói kapacitás: másrészt akkor lehet a páciensek otthonába helyezni a kezelést, ha van megfelelő számú mobilizálható egészségügyi szolgáltató. Mint már fentebb említettük, az állami finanszírozású ellátásban ez nem mindig áll rendelkezésre. 

Jogszabályi keretek: harmadrészt meg kell említeni, hogy az állami finanszírozásban jogszabályi keretek korlátozzák az otthonápolás lehetőségét (mikor, ki és hányszor vehet igénybe ilyen szolgáltatást – erre később, a finanszírozás fejezetben részletesebben kitérünk).

  1. Súlyos állapot határán

Az otthonápolással szemben talán felvethető az a kockázatnövekedés, amely a kórházi felszerelés és a kórházi személyzet távolságából ered. Egy váratlanul beálló krízishelyzetben, amikor már csak kórházi körülmények között lehet életet menteni (például egy gyors műtéti beavatkozással), értelemszerűen nagy hátrányt jelent, hogy a beteget otthonából kell beszállítani, és nem kaphatja meg rögtön a szükséges segítséget. Ez a kockázat azonban csak nagyon ritka esetben jelentős, amikor a beteg a súlyos állapot határán van. Ráadásul ilyen határhelyzetekben is bízhatunk az orvosok döntésében, ugyanis természetesen az ő diagnózisuk ill. rendelésük alapján szállítható haza a beteg és kezdhető meg a házi ápolás.

  1. Komplex szervezési feladat

Mivel az otthonápolás az egészségügyi rendszer nagy területeinek határán működik, nagy kihívást jelent a kezelési, vizsgálati és gondozási feladatok zökkenőmentes összehangolása. Ha ezt a szervezési munkát nem sikerül megfelelően elvégezni, akkor a házi betegellátás szolgáltatásában zavarok léphetnek fel. Azonban ez a probléma nem átfogó, hiszen a magánszolgáltatók egyik versenyelőnye éppen abban áll, hogy professzionális szintre emelik az ellátás egészét, így a szervezést és a többi egészségügyi szereplővel való együttműködést is.

Előnyök

  1. Kórházi fekvőbeteg-kezelés kiváltása

Az otthonápolás lényege, hogy a beteg ne a kórházban töltse a lábadozás vagy a hosszan tartó kezelések idejét. Ahogyan már fentebb is említettük, ez önmagában érték, hiszen mindenki szívesebben marad a kedvére kialakított, saját otthoni környezetében, semmint egy kórteremben. A család közelsége és a természetes, megszokott körülmények jó hatással vannak a betegre, növelik az érzelmi biztonságot, ezáltal hozzájárulnak a mihamarabbi gyógyuláshoz.

  1. Kórházi fertőzések elkerülése

Az állami egészségügyben dolgozó szakemberek fáradtságos munkájának elismerése mellett meg kell jegyezni, hogy a kórházi közeg nem csak a beteg biztonságát tudja fokozni, hanem a váratlan egészségügyi kockázatokat is, méghozzá jelentős mértékben. Bizonyára mindenki hallott már kórházi fertőzésekről. Gyakran előfordul, hogy egy bizonyos betegséggel kezdenek kezelni valakit, aki aztán a kezelés ideje alatt valahogyan újabb betegség vagy betegségek tüneteit kezdi mutatni. Sőt, a kórházak erőforrás- és kapacitáshiánya miatt a fertőzéseken túl a nem megfelelően kivitelezett kezelések is komoly problémákat, újabb, nem várt gondokat okozhatnak (például sebek elfertőződése, meghűléses betegségek stb.). Az otthonápolás esetében a fertőzések lehetősége kizárt (hiszen a páciens nincs összezárva más betegekkel).

  1. Nagyobb figyelem és empátia

A házi betegápolásban és a szociális gondozásban tipikusan nyugodtabb, csendesebb és stresszmentesebb körülmények között dolgozhatnak az egészségügyi szakemberek. Ez természetesen jótékony hatással van a munkájukra és a teljesítőképességükre, ezért az otthon kezelt páciensekre sokkal nagyobb figyelem jut, mint a kórházban fekvőkre, és nagyobb empátiában is részesülnek. A szakembereken túl pedig általában ott a családtagok közelsége is, akik szintén figyelnek a beteg igényeire, és ezzel egy olyan szintre emelik az otthoni egészségügyi kezelést, amit a közkórházakban lehetetlen megvalósítani.

  1. Tehermentesíti a családot

Bár fontos a család közelsége, de mégsem rájuk hárul az ellátás oroszlánrésze. Az otthonápolást biztosító szakemberek hatalmas terhet vesznek le a család válláról mind fizikai, mind érzelmi minőségben. Egy idős vagy beteg rokon ellátása rengeteg időt és figyelmet igényel, olykor egész napos felügyeletet. Ennek családon belüli biztosítása szinte kivitelezhetetlen, de ha sikerül is megoldani, óriási lemondásokkal jár. Mindettől megszabadít az otthonápolás szolgáltatása, amelyen belül minden felmerülő problémára találunk megoldást. A jó szakemberek pedig, akikben az egész család megbízhat, megnyugvást hoz a hozzátartozók számára is.

  1. Idősek otthona helyett

Bár ma már számos nagyon barátságos és kedves idősotthon működik, ezek olykor rendkívül drágák, valamint nagy hátránya ezeknek az intézményeknek, hogy sok idős ember nem szívesen költözik ki régi otthonából, ahol életének nagyrészét leélte. Az otthonápolás remek köztes megoldást jelent: nem forgatjuk fel idős hozzátartozónk életét egy nemkívánatos költözéssel, ugyanakkor biztosítjuk számára a megfelelő egészségügyi biztonságot és a kellő mértékű szociális érintkezést is, vagyis a mindennapi társaságot.

  1. Igényekhez szabott ellátás

Talán amikor az egészségügyi ellátásokra gondolunk, először nem az jut eszünkbe, hogy miképpen tudnánk az igényeinkre szabni őket, hiszen ezeken többnyire kényszerűen esünk át, pusztán azért, mert az egészségi állapotunk megköveteli. Ámde ahogyan az ellátás színvonala, úgy rugalmassága is rendkívül fontos a gyógyulási folyamat megélése tekintetében. Ha magánszolgáltatók kínálatából választunk, mi határozhatjuk meg az otthoni ellátás idejét és minőségét (természetesen az orvosi előírások adta kereteken belül).

  1. Korlátlanság

A magánszolgáltatót választunk, csak a pénztárcánk szabhat határt. Az állami finanszírozású szolgáltatások jogszabályban meghatározott számban és időben írhatók fel a betegek számára. Efféle korlátokkal nem kell törődnünk, ha egyéni úton, közvetlenül keressük fel a házi betegellátást nyújtó szolgáltatókat. Így nem érhet minket az a csalódás sem, hogy bár az orvos elrendelte, a jogszabály még lehetővé tenné, de mégsem valósulhat meg az otthonápolás, mégis be kell feküdni a kórházba, mert éppen nincs elegendő mobilis szakember az állami rendszerben.

  1. Jól integrált ellátások

Szintén a magánszolgáltatók esetében számíthatunk hatékonyabb és gördülékenyebb ellátásra, valamint gyorsabb eredményekre, ugyanis a magánegészségügyi szervezetek általában jól bejáratott együttműködésben dolgoznak egymással (pl. az orvosok a magánlaborokkal). Ez a kooperáció gyakran annyira eredményes, hogy (szemben az állami rendszerrel) várólisták ki sem alakulhatnak, hiszen szinte minden vizsgálat és kezelés azonnal megtörténhet ill. elkezdődhet.

  1. Gyógyászati segédeszközök bérlése

Az otthonápolás során nem kell nélkülöznünk a szükséges segédeszközöket sem. A magánszolgáltatóknál általában elérhető a gyógyászati segédeszközök bérlési lehetősége is, ezáltal a lábadozás idejére felszerelhetjük otthonunkat mindennel, ami eredményesebbé, gyorsabbá és kényelmesebbé teszi gyógyulásunkat.

Finanszírozás

Az otthonápolás működik állami és magánfinanszírozásban is.

Az állami finanszírozás esetében előfeltétel, hogy a háziorvos rendelje el a házi betegápolást (kvázi mintegy gyógyszerfelírás esetében). A törvény szerint egy évben otthoni ápolásra mindössze 14 alkalommal, otthoni hospice ellátásra 50 alkalommal, szakirányú rehabilitációs (pl. gyógytorna, beszédterápia) tevékenységre pedig 28 alkalommal van lehetőség (ezeket orvosi vizsgálat után 2-3 alkalommal lehet meghosszabbítani). Tehát az évi leghosszabb elérhető állami finanszírozású házi betegápolás összesen 56 alkalom lehet (4×14 vizit). Ha egy betegnél nem elég naponta egy látogatást tenni, akkor hanem napi kettő vagy három vizitre van szükség, előfordulhat, hogy ezt az egy napon belüli több alkalmat egy alkalomnak számolják el. Az ellátási keret elérésekor (vagyis az ötvenhatodik vizit után) külön kérelemre megadhatják a további ellátás finanszírozását, de ez eseti elbírálástól és az éppen elérhető szolgáltatói kapacitástól is függ.

A magánfinanszírozású ellátás természetesen mentes az efféle szabályoktól. A különböző gondozási, ápolási feladatokat általában minimum egy hónapra rendelhetjük meg, és az áruk a szolgáltatástól függően általában 8-10.000 forintnál kezdődik. Amikor felvesszük a kapcsolatot a szolgálattal, akkor egyedi árajánlatot fogunk kapni, amely függ a beteg állapotától, attól, hogy milyen szolgálatatásokat veszünk igénybe, vagy hogy hol lakunk.

Hogyan válasszunk szolgáltatást?

Néhány alapvető szemponttal igyekszünk segíteni a megfelelő szolgáltató és szolgáltatás kiválasztásában. A következő lépések a megfelelő sorrendben mutatják meg, hogyan érdemes otthonápolást ill. -gondozást keresnünk.

  1. Beteg vagy gondozott?

Először is meg kell határoznunk, hogy betegség miatt ápolásra van-e szükségünk, vagy elegendő a gondozói jelenlét, amely nem biztosít az alapápoláson túl semmilyen orvosi kezelést. Ha ebben a kérdésben nem tudunk egyedül dönteni, kérjük ki háziorvosunk véleményét.

  1. Orvosi konzultáció

Természetesen ez az egész ellátás alapja. Az orvosi diagnózis határozza meg, hogy szükség van-e kezelésre, és ha igen, milyenre?

  1. Finanszírozás

Tudjuk meg, hogy részesülhetünk-e állami támogatásban (háziorvos), ill. döntsük el, hogy állami- vagy magánszolgáltatótól szeretnék-e megkapni az ellátást. Ennek eldöntéséhez érdemes a szolgáltatóknál tájékozódnunk ill. egyedi ajánlatot kérnünk. Vegyük figyelembe, hogy előreláthatóan mennyi ideig fog tartani a gyógyulás, vagyis mennyi ideig fogjuk igénybe venni a szolgáltatást? A költségeink tervezésekor ez az egyik alapadat, amellyel kalkulálhatunk.

  1. Melyik szolgáltatót válasszam?

Mivel az otthonápolás saját lakóhelyünkhöz kötött, a szolgáltatók kiválasztásában elsődleges szempont a földrajzi közelség. Mely szolgáltatók elérhetők egyáltalán az otthonunk közelében? Ha feltérképeztük a közeli szolgáltatókat, ne legyünk restek, tudjunk meg minél többet az elérhető szervezetekről. Látogassunk el weboldalukra, kérdezzük meg háziorvosunkat vagy ismerőseinket, olvassunk visszajelzéseket, és természetesen vegyük fel a kapcsolatot magukkal a szolgáltatókkal is, érdeklődjünk náluk személyesen a részletekről. Az egészségünk múlhat a megfelelő partner kiválasztásában, ezért fontos, hogy végül minden hozzáférhető információval rendelkezzünk és ezek birtokában döntsünk.

  1. Mikor és mennyit?

Ha már kapcsolatba léptünk egy szolgáltatóval, meg kell tudnunk határozni, hogy milyen szolgáltatást mikor és milyen mértékben szeretnénk igénybe venni. Vagyis egy héten hányszor érkezzen a gondozó ill. az ápoló, és mennyi időt töltsön a beteggel (mennyi feladata lesz)? Ezeknek eldöntésében biztosan segítséget kapunk a szolgáltatóktól is, amennyiben szükségünk van rá (általában külön szolgáltatáscsomagokat is választhatunk), valamint eligazíthat az orvosi javaslat is. Emellett természetesen saját időbeosztásunk meghatározó abban az esetben, ha nem a magunk számára, hanem közeli hozzátartozónknak keresünk betegápolót. Végül pedig, de nem utolsó sorban, a szolgáltató elérhető kapacitásai szabják meg, hogy milyen mértékben tudnak a rendelkezésünkre állni.

  1. Milyen eszközökre van szükség?

Tudnunk kell, hogy milyen egészségügyi segédeszközökre lesz szükség az otthonápolás során. Ha ezt kiderítettük, azt is meg kell tudnunk (a szolgáltatóval való konzultáció során), hogy ezt vagy ezeket a szükséges eszközöket az adott szolgáltató tudja-e biztosítani (ha igen, beletartozik-e az alapárba)? Amennyiben kiderül, hogy bizonyos segédeszközöket magunknak kell beszereznünk, javasolt bérlési lehetőségek után nézni. Ez egyrészt költséghatékonyabb megoldás, másrészt a magánszolgáltatók általában egészségügyi eszközök bérbeadóiként is működnek, így talán nem is kell több szolgáltatóval szerződnünk, hanem az egész ellátást egyetlen partnertől megrendelhetjük.

  1. Nekem mit kell tennem?

Minden esetben előre tisztázzuk a kiválasztott szolgáltatóval az ellátás körülményeinek további részleteit. Ezek élethelyzettől függően számtalan formát ölthetnek, ezért mindig az egyedi esetre vonatkozóan kell megbeszélni. Azt javasoljuk, hogy a szolgáltatóval való konzultáció során külön térjünk ki arra a kérdésre, hogy “Nekem mit kell tennem?”. Ez vonatkozzon a kezelést megelőző felkészülésre és a kezelés alatti együttműködésre is. Ne feledjük, hogy a szociális gondozó és a szakápoló a mi otthonunkba érkezik majd, ezért a közös hang megtalálása és a korrekt kommunikáció elengedhetetlen.

Összegzés

A házi betegellátás rendkívül előnyös a páciensek számára és nagyon fontos az egészségügyi rendszer szempontjából is. A társadalmi és a demográfiai változások miatt egyre szélesebb körben lesz igény erre a szolgáltatásra, ezért mind az állami, mind a magánszektornak érdeke, hogy fejlessze ezt az ágazatot. Nekünk, potenciális pácienseknek pedig érdemes minél mélyrehatóbban megismernünk ennek a komplex ellátási formának a típusait, hiszen ezek segíthetnek minket a nyugodtabb és hatékonyabb gyógyulás felé. Természetesen a pénzügyi háttérről, vagyis az ellátások finanszírozási formáiról is tájékozódnunk kell, mert adott esetben kirívóan magas anyagi terheket okozhat egy-egy elhúzódó kezelés. De ha megtaláltuk a megfelelő szolgáltatót és az életvitelünkhöz leginkább illeszkedő ellátást, rengeteg stressztől és kockázattól kíméljük meg magunkat. Ezeknek az előnyöknek a biztosítása pedig ma már a korszerű egészségügy alapvető feladata.

Manuálterápia – Ismerje meg a professzionális mobilizációs technikák hatékonyságát! 

Mikor van szükség manuálterápiára? Manuálterápiát krónikus mozgásszervi elváltozások esetén ajánlott alkalmazni, abban az esetben, ha a mozgatórendszer működészavarai (pl. funkcionális beszűkülések) visszafordíthatók. Hogyan lehet ezeket …

Tovább olvasás →

Személyre szabott gyógytorna otthona kényelmében!

Gyógyulni mindenütt jó, de legjobb otthon! Az otthoni gyógytorna nem luxuskezelés, tehát nem pusztán kényelmi szempontból érdemes alkalmazni, hanem úgy, mint a gyógyulásért tett erőfeszítéseink …

Tovább olvasás →

Otthonápolás és házi betegellátás: minden, amit tudnod kell

Miért olyan fontos és kinek van szüksége erre az ellátásra? Ez a kérdés talán fel sem merül azokban, akik baleset vagy betegség okán már szereztek …

Tovább olvasás →

A bokaduzzanat okai, tünetei, kezelése

A boka az emberi test egyik kulcsfontosságú ízülete, mely nap mint nap hatalmas terhelésnek van kitéve. Gondoljunk csak bele: minden lépésnél, minden felkelésnél, sőt, még …

Tovább olvasás →

Mellrákszűrés

Mellrákszűrés – önvizsgálat, vizsgálatok A mellrákszűrés életbevágóan fontos, különösen a nők számára, mivel a mellrák a nők körében a vezető daganatos megbetegedések között van Magyarországon. …

Tovább olvasás →

Hasonló cikkek

ülőmunka

A gyógytorna segít megelőzni ülőmunka veszélyeit

Az utóbbi években az ülőmunka gyakorisága Magyarországon az iparosodott világ tendenciájához hasonlóan látványosan megnövekedett. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség adatai szerint Magyarországon az általános munkakörülményekkel és

A felfekvés megelőzése életet menthet

A felfekvés (decubitus) megelőzése

A felfekvés, vagy más néven decubitus, egy súlyos állapot, amely főként tartósan ágyban fekvő, legtöbbször idős betegeket érint. A felfekvés lényegében tartós nyomás hatására kialakuló,

otthoni gyógytorna

Otthoni gyógytorna – nincs több hetes várakozás

Az otthoni gyógytorna rendkívül jó gyógyulási kilátásokat nyújt a kórházi ellátást követően, és kiemelkedő fontosságú a műtétek utáni rehabilitáció során. Azonnali megkezdése kritikus szerepet játszik

Kérjük töltse ki az alábbi részt és hamarosan felvesszük Önnel a kapcsolatot!

    Kérjük, töltse ki a mezőket és fogadja el az Adatvédelmi nyilatkozatot az űrlap elküldéséhez.





    Kérjük a gyorsabb és szakszerű ellátás érdekében csatolja legutóbbi zárójelentését! (1db file feltöltése engedélyezett)


    * Kötelező kitölteni.

    Sikerült elérnie kollégánkat?