Mikor van szükség manuálterápiára?
Manuálterápiát krónikus mozgásszervi elváltozások esetén ajánlott alkalmazni, abban az esetben, ha a mozgatórendszer működészavarai (pl. funkcionális beszűkülések) visszafordíthatók.
Hogyan lehet ezeket észrevenni? Milyen tünetek jelzik a krónikus mozgásszervi diszfunkciókat? Az efféle izomműködésben ill. ízületi funkciókban megjelenő negatív változásokat általában nehezülő mozgás, görcsössé váló izmok, egyre szűkülő mozgástartomány és végül természtesen hát-, nyak- ill. vállfájdalom kísérheti. Egyéb tünetként előfordulhat még migrénes fejfájás és végtagzsibbadás is. Ha ezek közül valamelyiket is tapasztaljuk, érdemes mihamarabb felkeresni egy szakembert. A kezeletlen tünetek jó eséllyel súlyosbodni fognak, sőt újabb problémákhoz is vezethetnek (gyulladások, a környező ízületek túlterhelése, szomszédos vagy antagonista izmok deformációja stb.). Ha pedig szeretnénk megelőzni a bajt, akkor ne várjuk meg a fájdalmak jelentkezését: már a tartásproblémák első észlelésekor rögtön érdemes szakszerű segítséget kérni.
Milyen eredményekre számíthatunk? Hogyan hat a manuálterápia?
A manuálterápia képes visszafordítani a krónikus elváltozásokat (amennyiben azok irreverzibilisek), ezáltal csökkenti, majd megszünteti az izmok és ízületek működészavarait. Ennek hatására a fájdalomérzet gyakran azonnal enyhül vagy teljesen meg is szűnik. Az izomgörcsök feloldódnak, a beszűkült ízületi mozgástartományok visszanyerik régi terjedelmüket, ezáltal a páciens tartása egészségesebbé válik, továbbá mozgása visszanyeri korábbi könnyedségét és természetességét.
Ezek az eredmények a kiinduló állapottól és a beteg hozzáállásától függően akár néhány napon belül is elérhetők, de természetesen olykor hosszú hetekig vagy hónapokig tartó kezelésre is szükség lehet.
Manuálterápia és gyógytorna – Mi a különbség?
Mozgásszervi diszfunkciók kezelése kapcsán gyakran ajánlanak manuálterápiát és gyógytornát is. Fontos, hogy e kettő nem ugyanaz (bár sok esetben azonos problémák kezelésére, akár együttesen is alkalmazhatók).
Talán a legegyszerűbben úgy különböztethetjük meg őket, ha a páciens oldaláról tekintünk rájuk. A gyógytorna során a beteg aktivitást fejt ki, vagyis ő maga mozog, hiszen tornagyakorlatokat hajt végre. Tulajdonképpen egy speciális edzést végez. Ezzel szemben a manuálterápia során a beteg passzív, nem végez semmiféle önálló mozgást, pusztán csak ellazulva fogadja a testét érő külső fizikai hatásokat, vagyis a mozgásterapeuta manuális kezelését (az ún. speciális mobilizációs fogásokat). Ennek során a szakember többnyire saját súlyát és izommunkáját alkalmazva idézi elő azokat a testhelyzeteket, amelyekben a páciens mozgásszervi elváltozásai orvosolhatóvá válnak.
Gyógytorna és manuálterápia tehát alapvetően különböző kezelések, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének egyidőben alkalmazhatók. Sőt, valójában az esetek többségében remekül kiegészítik egymást. A teljesértékű és leggyorsabb rehabilitáció érdekében pedig még egyéb eljárásokkal is ötvözhetjük őket (pl. masszázzsal vagy trigger pont terápiával).
A manuálterapeuta olyan, mint a csontkovács?
Fontos, hogy a manuálterápia nem azonos a csontkovácsok eljárásával! E kettő összekeverése komoly egészségügyi kockázatot jelent, ezért lényeges, hogy különbséget tegyünk közöttük.
Mivel csontkovács lényegében bárki lehet, mindenféle speciális egészségügyi képzettség nélkül (ti. ez nem egy hivatalos egészségügyi szakirány), komoly kockázatot vállalunk, ha panaszainkkal csontkovácshoz fordulunk. Ezzel szemben a manuálterápia Magyarországon kizárólag hosszas egyetemi képesítés és gyakorlatszerzés után, szigorúan végzettséghez kötve, vagyis orvosszakmailag ellenőrzött szaktudással végezhető.
A manuálterapeuták nem egyszerű fogásokat és praktikákat alkalmaznak, hanem holisztikus szemlélettel fordulnak a kezelendő tünetek felé, és egy összetett diagnózis felállítására törekednek. Ez alapján képesek megtervezni a páciens számára leghatékonyabb terápiát, valamint ez alapján tudják kiválasztani a megfelelő mobilizációs módszereket.
A holisztikus szemlélet azt jelenti, hogy a figyelem az emberi test egészére kiterjed, ugyanis nem elégséges pusztán a fájdalmas részekre koncentrálni. Az emberi test mozgásszervei (csontok, ízületek, porcok, izmok és egyéb kötőszövetek) ezernyi szálon és ponton kötődnek egymáshoz, ezért ha az egyik rendellenesen megváltozik, módosul az egész rendszer. Ebből fakadóan a biztonságos és sikereses kezeléshez elengedhetetlen az alapos és átfogó állapotfelmérés, valamint az egész testre kiterjedő diagnózis.
Fontos még, hogy a szakképzett terapeuták által alkalmazott eljárások nem valamilyen rejtélyes, népi hagyományozódás útján sajátíthatók el, hanem kizárólag egyetemi képzések és szakmai gyakorlatok során, hiszen a manuálterápia kezelési módjait az orvostudomány fejlesztette ki és ellenőrizte. Ráadásul a manuálterápia-oktatás keretein belül a szakemberek elsajátítják a kiropraktika (chiropractic) és az oszteopátia (osteopathy) tudományát is, melynek tárgya az emberi csontrendszer. Amint láthatjuk, ez csak egy sokkal nagyobb és összetettebb tudásanyag részterülete, amely önmagában nem elegendő a megbízható gyógyításhoz.
Amennyiben nem szeretnénk kockáztatni egy esetleges, még súlyosabb mozgásszervi sérülést, és mihamarabbi gyógyulásban reménykedünk, válasszunk egy szakképzett manuálterapeutát.
Milyen esetekben nem alkalmazható manuálterápia?
Manuálterápiát az alábbi esetekben nem javasolt alkalmazni:
- csontrendszeri megbetegedések (csontritkulások, gyulladás, daganat)
- általános kötőszöveti betegségek
- krónikus szervi betegségek
- friss baleseti vagy operáció utáni állapot
- egyéb sérülések (pl. szalagszakadás)
Emellett megjegyzendő, hogy a manuálterápia kifejezetten mozgásszervi panaszok kezelésére alkalmas, tehát összetettebb egészségügyi problémák esetén nem feltétlenül nyújt kielégítő megoldást. Bármilyen akut tünet esetén érdemes először orvoshoz fordulni, illetve ezzel párhuzamosan konzultálni egy manuálterapeutával, hogy biztosan olyan kezelés kezdődjön el, amire valójában szükség van.
A manuálterápia típusai
Számos fajtáját kidolgozták már a manuálterápiának. Ezeket a különböző módszertani sajátosságok alapján csoportosíthatjuk. A következő típusok ismeretesek:
- Mulligan
- Barvincsenko
- Typaldos
- Tom Myers-féle fascia kezelés
- Maitland
- Bowen
- Dorn
Az állapotfelmérést követően természetesen a terapeuta jelöli ki ill. ajánlja a diagnózishoz leginkább illő terápiatípust.
Állapotfelmérés – Ezzel kezdődik minden terápia
Gyakran előfordul, hogy a valódi probléma nem azon a helyen alakult ki, ahol a fájdalom jelentkezik. Nyaki fájdalom esetén például könnyen lehet, hogy valójában a lapockaizmok ill. a csuklyásizom nem megfelelő működése az alapprobléma, és a fájdalmas tünetek már csak másodlagos vagy harmadlagos következményként jelentkeznek. Ezt azonban a szakembernek kell felderítenie, hiszen a páciens csak a fájdalom helyét tudja megjelölni, az eredeti diszfunkcióról pedig természetesen fogalma sincs. Nagyon fontos, hogy a terápia előtt sikerüljön pontosan azonosítani a tünetek mögött megbújó ízületi vagy izmokat érintő diszfunkciót, ugyanis csak ezáltal lehet célzott kezelést alkalmazni. A felderítéshez szükséges vizsgálatok az állapotfelmérés fontos részét képezik. A terapeuta továbbá megismeri a páciens kórtörténetét (voltak-e korábbi műtétek, van-e csontritkulás, voltak-e korábbi sérülések, van-e aktuális gyulladás stb.), ill. feltérképezi a mozgásszervek állapotát. Ezek azért is fontosak, mert ki kell szűrni azokat az eseteket, amikor a manuálterápia nem alkalmazható.
Amint a vizsgálatok befejeződtek (olykor indokolt lehet időigényesebb röntgen, CT vagy MRI vizsgálat is), a terapeuta megállapítja a tüneteket okozó elváltozásokat, majd megtervezi a hatékony, személyre szabott terápiát.Az állapotfelmérés tehát egy olyan komplex vizsgálat, amely a kezelés elkezdését megelőzően hajtandó végre, helyben elvégezhető feladatokból, valamint korábbi állapotok, sérülések és gyógyulások (a kórelőzmények) alapos megismeréséből, valamint (indokolt esetben) további vizsgálati eredmények értékeléséből áll. Mindezek célja, hogy a manuálterapeuta minden lényeges információnak a birtokába kerüljön, ugyanis csak ezek által képes a lehető legjobb módszer megtalálására és alkalmazására. Ha az állapotfelmérés sikeres volt, akkor garantált a gyors előrelépés.
