Hogyan Kezeljük Otthon a Rotátorköpeny Sérülést?

Rotátorköpeny sérülés

Tippek és Gyakorlatok a Sikeres Váll Rehabilitációhoz rotátorköpeny sérülés esetén

A vállunk az egyik legmozgékonyabb ízületünk, és ezáltal az egyik legsérülékenyebb is. Gyulladás következtében elvékonyodhatnak az ínszalagok, ami túlhasználat esetén szakadáshoz vezethet, de szakadás létrejöhet trauma hatására is, elég egy rossz mozdulat. Ha a rotátorköpeny sérülés bekövetkezik, instabillá válik az ízület, hiszen a rotátorköpeny adja a váll dinamikus stabilitását. Ennek a megsérülése további problémákhoz vezethet, például vállficamhoz, a plexus brachiális sérüléséhez, de a disztálisabb (vagyis távolabb lévő) ízületekre is kihatással van egy rotátorköpeny sérülés. Mely izmokról beszélünk? Ide soroljuk a musculus teres minort, a subscapulárist, a supraspinatust és az infraspinatust. Ezek funkciói a váll stabilizálása, kifele forgatása, a test felé húzása, befele forgatása, a kar testtől való távolítása. Ezen izmok sérülése következményeképpen károsodnak ezek a funkciók, ezért fontos a minél korábbi rehabilitáció.

Diagnosztikáját tekintve UH vizsgálat, MRI és RTG egyaránt történik. Tünete, mint sok más akut sérülésnél is, a fájdalom, mely akár éjszakára sem szűnik meg. Az érintett személy a karját ún. „óvóvédő” tartásban tartja a törzse előtt. Jele lehet még a mozgásterjedelem beszűkülés, gyengeség vagy a mozgás kivitelezésének képtelensége. Passzív vagy aktív mozgatáskor hallhatunk ropogást is, illetve a váll környéke duzzadt lehet és tapintásra érzékeny. A korábban említettek mellett kialakulhat a rotátorköpeny sérülés a váll túlhasználatával járó sportoknál is, ilyen a tenisz, az úszás, kosárlabda. Vagy olyan foglalkozásoknál, ahol a váll igénybe van véve, pl.: ácsok. Idősebb korban szintén nagyobb rá az esély, hogy ilyen sérülés történik. De a manapság gyakori helytelen testtartás is vezethet sérüléshez, hiszen a váll mechanikája megváltozik a rossz tartás hatására. Továbbá genetikai sajátosság is lehet, hogy a szalagok mennyire sérülékenyek.

Gyakorlatok rotátorköpeny sérülés kezelésére

Lássunk néhány gyakorlatot, melyek segítenek a sérült rotátorköpeny otthoni rehabilitációjában, illetve a váll egészségének megőrzésében. Ezek a gyakorlatok akkor ajánlatosak, amikor a rehabilitáció nem műtéti, vagyis konzervatív. Műtéti megoldás esetén is jók ezek a gyakorlatok, viszont akkor nagyon szigorú kezelési protokollt kell betartani, amit mindenképpen gyógytornász jelenlétében kell végezni. De ha instabilnak érezzük vállunkat, vagy tettünk egy rossz mozdulatot, amitől fájdalmas a mozgás, ezek a feladatok ideálisak otthoni gyógytornának.

1. Karemelés fej fölé

A mobilitás és a mozgásterjedelem megtartásában, növelésében az asszisztált gyakorlatok segíthetnek. Ép kezünkkel megfogjuk a sérült oldalit, és lassan emeljük felfelé, amíg jól esik. Fokozatosan haladhatunk egyre feljebb, de kezdetben maximum 90°-ig. A gyakolatot végezhetjük ülve vagy fekve. Ha már előrébb járunk a rotátorköpeny sérülés utáni rehabilitációban, akkor az érintett oldali izomzatot is bekapcsolhatjuk, persze csak kis mértéken, óvatosan.

1

2. Ellenállás adása szalaggal

A kifelé forgatás egy fontos funkciója vállunknak, ennek erősítésére jól jöhet egy gumiszalag otthonra. Ülő helyzetben két kezünkben megfogjuk a szalagot, könyökünk derékszögben hajlítva legyen, hüvelykujjunk felfele néz. A szalag alapállapotában egy kissé feszüljön, de ne legyen fárasztó tartani. Innen forgatjuk kifelé a vállunkat, a könyök és a felkar nem mozdul el törzsünk mellől. Lehet csak egy oldali mozgást végezni, de csinálhatjuk egyszerre a két oldalt.

Ha nincs otthon gumiszalagunk, semmi baj, töltsünk meg egy fél/ egyliteres vizespalackot, és az ágyon oldalt fekve végezzük a gyakorlatot (érintett oldal van felül). Ekkor a felkar szintén a törzsünkön pihen, nem emeljük el, a váll kifele forgatásán van a hangsúly. Lehet ezt kisebb súlyzóval is végezni, de ne terheljük túl a vállunkat.

2 masolat

3. Szalag húzása oldalra (vagy oldalemelés)

A következő gyakorlathoz szintén szükségünk lesz egy gumiszalagra, vagy kisebb súlyzóra (vagy vizespalackra). Álló/ ülő helyzetben helyezkedünk el, a szalag két végét megfogjuk a két kezünkben. A közepére ráállhatunk vagy a szék lábát rátehetjük, a lényeg, hogy az ne mozduljon el, legyen fix. Innen enyhén hajlított könyökkel, lefele forgatott hüvelykujjal emeljük oldalra a két karunkat, elég vízszintes helyzetig.

4

4. Befelé forgatás (berotáció)

A befele forgatás sem maradhat el, szintén gumiszalaggal. Ehhez a szalag egyik végét köldökmagasságban rögzítjük, pl.: rázárjuk az ajtót, vagy a kilincshez kötözzük. Másik végét az érintett oldali kézben megfogjuk, felkarunk a törzsünk mellett marad, de egy kisebb törölközőt összetekerhetünk, és a felkar- törzs közé tehetjük, ezzel tudunk odafigyelni, hogy ne mozduljon el a karunk akaratlanul. A rögzítési pont az érintett oldal felől legyen, oldalt álljunk neki. Innen forgatjuk befelé a karunkat.

5

5. A rotátorköpeny sérülés utáni rehabilitációról általában

Az sem mindegy, mikor kezdjük el a mobilizáló és erősítő gyakorlatokat. Akut fázisban még fontos a pihentetés, hogy a gyulladás lemenjen, ha ekkor kezdjük el a mozgatást, csak a gyógyulást nehezítjük meg, a gyulladás erősödhet, tehát fontos a pihentetés. Ebben a szakaszban minimálils legyen a mozgás, elsősorban pihentetni kell az érintett végtagot. Ahogy csökken a gyulladás és a fájdalom, lassan megkezdhető a kímélő mozgás, nehogy az ízület mozgásterjedelme súlyosan becsökkenjen. Ezek a lassú, kímélő mozgások segítik a vérkeringést is. Az asszisztált mozgások ekkor tökéletesen alkalmazhatók. Egyre gyakrabban, egyre többet végezhetjük a feladatokat. Ha teljesen lement a gyulladás, lehet megkezdeni az erősítő gyakorlatokat, a fent említetteket, egyre nehezebb ellenállást lehet használni, ahogy az izmok erősödnek. Ezeket teljes felépülés után is lehet alkalmazni, az ismételt sérülés megelőzése érdekében.

Műtét utáni rehabilitáció

Ha műtétre kerül a sor, pl.: teljes szakadás esetén, akkor komoly rehabilitációs protokollt kell követni a felépülés során. Felépülésben befolyásoló tényező a pácines életkora, a szakadás mértéke és minősége és az, hogy a pácines fizikai aktivitása korábban milyen szintű volt. Kezdetben a műtött végtagot kartartó hevederben kell tartani, ez több hetet is igénybe vehet, akár 6 hétig is hordani kell. Ennek megfelelő viselését a gyógytornász megtanítja a műtét utáni első napon. A heveder viselése alatt már el lehet kezdeni a gyakorlatokat, kezdve a kéz kis ízületeinek mozgatásával, keringésfokozó tornával, illetve a váll mozgásterjedelmét is meg kell őrizni a következő bemutatásra kerülő gyakorlattal.

6. Váll passzív mozgatása

Teljesen laza váll mellett kissé előre dőlünk, ép karunkkal megtámaszkodhatunk egy székben, és a törzsünket mozgatva ingagyakorlatokat végzünk a műtött karral (mely végig passzív, csak a törzs mozgatásából jön létre a kar mozgása).

6

Emellé még jöhetnek más passzív mozgást létrehozó gyakorlatok, mint amilyen a fentebb említett kéz összefogós feladat. További fontos feladat a kezdeti időszakban a lapockák zárása, ez a megfelelő testtartás kialakításában fontos. Ezeket a gyakorlatokat 3 hétig kell végezni.

A 3-6 hétig tartó időszakban az összekulcsolt kezes gyakorlatban haladhatunk egyre feljebb, egyre magasabbra emelhetjük a kart. Ekkorra már minimum a 90°-os emelést el kell érni, és az oldalra emelésben a 45°-ot.

Kezünket fokozatosan emelve a köldöktől indítva emeljük a fejünk mögé („tarkóra tett kéz”), szintén fontos, hogy ez a funkció meglegyen.

A 6. héttől kezdve a műtött oldali kar mozgásainak már közelítenie kell az ép oldal mozgásaihoz. Ekkorra már a kartartó hevedert elhagyhatjuk. A karunkat megpróbáljuk a hátunk mögé vinni, ott egyre feljebb csúsztatni, az ép karunkkal segíthetünk neki. Ebben a mozdulatban a váll befele forgatása történik. Ha ezt nem tudjuk kivitelezni, akkor elemeire bontva próbálkozzunk, a kar/ váll hátsó és elülső részének megnyújtásával.

  • Hátulsó rész: karunkat ép kézzel átfogva elöl vezetve keresztezzük a törzsünk előtt, óvatosan nyújtjuk.
  • Elülső rész: háttal állunk a falnak, és műtött karunkat próbáljuk odasimítani. Ezt fokozhatjuk, ha egy falhoz támasztjuk a karunkat elölről és törzsünkkel kifele fordulunk.

7. Rotátorköpeny sérülés utáni nyújtó gyakorlat

A nyújtó gyakorlatokat óvatosan végezzük, maximum fél percig tartsuk meg. Mikor a teljes mozgásterjedelmet sikerült visszaszereznünk, megkezdhetők az izomzat erősítésére szolgáló feladatok. Visszatérhetünk az autóvezetéshez, 3 hónap elteltével kezdhetünk el úszni, cipelni az érintett végtaggal.

7

Rotátorköpeny sérülés esetén leggyakrabban a musculus supraspinatus ina szakad. Történhet traumatikus eset hatására, de idősebb korban az ín degeneratív folyamatai miatt bármely kisebb mozgás következtében is szakadhat. A műtéti eljárástól általában jó eredmény várható, sportolóknál többnyire ezt szokták alkalmazni, idősebb korban már kevésbé, melynek oka a szövetek rosszabb regenerációs képessége.

8. A rotátorköpeny sérülés utáni terápia fontossága

A terápiában fontos, hogy a gyakorlatokat rendszeresen végezzük, minden nap gyakorolni kell, ha a gyógytornász ad házi feladatot, a megadott ismétlésszámmal és gyakorisággal végezni kell. Nem szabad többet csinálni, mint a megadott ismétlésszám. Türelmesnek kell lenni, fentebb láthattuk, hogy a teljes terápia, felépülés sok időt vesz igénybe. A napi rutinba való beiktatás fontos része a tornának, végezzük a gyakorlatokat megfelelő időközönként. Reggel, délben és este is gyakorolhatjuk az erősítő és nyújtó feladatokat, de a nyújtásokat gyakrabban is végezhetjük, hiszen a szövetek így tudnak nyúlni megfelelően.

Gyakori kérdés szokott lenni, hogy a rotátorköpeny sérülésből fel lehet-e épülni teljesen? A válasz igen, de csak akkor, ha időben el van kezdve a rehabilitáció. Továbbá függ ez a sérülés súlyosságától is. Megelőzésben fontos a megfelelő bemelegítés és nyújtás sportolás előtt és után; a vállizmok erősítése is elengedhetetlen, illetve célszerű kerülni a túlzott terhelést és az ismétlődő mozdulatokat.

Összegzés

Összefoglalva tehát, a váll egy nagy mozgástartományú, sérülékeny ízület, melynek sérülése esetén türelmesnek kell lennünk, hiszen akár hónapokat is igénybe vehet a rotátorköpeny sérülés rehabilitációja. Egyeztetve a gyógytornásszal és orvossal óvatosan kell kezdeni a tornákat, a könnyűnek tűnő feladatokat is végig kell csinálni, hogy megelőzzük a szövődményeket is. Vegye fel a kapcsolatot az AVIAN Care professzionális gyógytornászaival, akik otthonába látogatva, az Ön igényeihez igazodva segítenek a gyógyulásban!

Olvasson tovább!

Krónikus betegek otthonápolása

A krónikus betegek otthonápolása leginkább a betegség tartóssága, vagyis az időben elhúzódó jellege miatt okozhat kiemelkedő nehézséget. A krónikus betegségek ugyanis olyan hosszútávú állapotok, amelyek …

Tovább olvasás →

Az 5 leggyakoribb kérdés a laborvizsgálatokról

A laborvizsgálatok fontos szerepet játszanak az egészségügyi állapot felmérésében és a betegségek korai felismerésében. Sokaknak azonban kérdéseik vannak ezekkel a vizsgálatokkal kapcsolatban. Az alábbiakban megválaszoljuk …

Tovább olvasás →

Manuálterápia vagy gyógytorna?

Az egészségügyi szolgáltatások sokszínűsége sokszor elbizonytalaníthatja az embereket, hogy milyen kezelést válasszanak saját maguk vagy szeretteik számára. A mozgásszervi problémák esetén a két leggyakrabban alkalmazott …

Tovább olvasás →

Mi az a gondosóra és hogyan működik?

Az idősebb korosztály számára a biztonság és a gondoskodás kiemelt fontosságúvá válik, különösen akkor, ha a fizikai egészségi állapotuk megváltozik. A gondosóra egy olyan innovatív …

Tovább olvasás →

Pszichológiai támogatás az otthonápolás során

1. Miért fontos a pszichés támogatás az otthonápolás során? Az otthonápolás során a fizikai gondoskodás mellett a pszichológiai támogatás is alapvető fontosságú. Azok a betegek, …

Tovább olvasás →

Hasonló cikkek

csontritkulás

Csontritkulás – okok, tünetek, kezelés

A csontritkulás egy olyan betegség, amely során a csontok elveszítik sűrűségüket és szilárdságukat, növelve így az esések és a törések kockázatát. Általában a menopauza utáni

A felfekvés megelőzése életet menthet

A felfekvés (decubitus) megelőzése

A felfekvés, vagy más néven decubitus, egy súlyos állapot, amely főként tartósan ágyban fekvő, legtöbbször idős betegeket érint. A felfekvés lényegében tartós nyomás hatására kialakuló,

Kérjük töltse ki az alábbi részt és hamarosan felvesszük Önnel a kapcsolatot!

    Kérjük, töltse ki a mezőket és fogadja el az Adatvédelmi nyilatkozatot az űrlap elküldéséhez.





    Kérjük a gyorsabb és szakszerű ellátás érdekében csatolja legutóbbi zárójelentését! (1db file feltöltése engedélyezett)


    * Kötelező kitölteni.

    Sikerült elérnie kollégánkat?